A mesterséges intelligencia (AI) korunk egyik legátalakítóbb technológiája, amely egyszerre jelent példátlan lehetőségeket és jelentős kihívásokat a környezeti fenntarthatóság szempontjából. Mint egy kétélű kard, a mesterséges intelligencia egyszerre fogyaszt jelentős erőforrásokat, miközben erőteljes megoldásokat kínál a környezeti kihívásokra. Ez a cikk ezt az összetett kapcsolatot vizsgálja, az egyenlet mindkét oldalát, hogy megértsük, hogyan használhatjuk ki a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket, miközben minimalizáljuk környezeti hatásait.

Főbb statisztikák

A költségek: Környezeti hatás statisztikák

A mesterséges intelligencia gyors fejlődése jelentős környezeti költségekkel jár. A mesterséges intelligenciához kapcsolódó energiafogyasztás elképesztő, és a szükséges erőforrások nem csak az elektromos áramra terjednek ki.

Energiafogyasztás

  • Egyetlen mesterséges intelligenciamodell kiképzése 283 000 kg CO₂-kibocsátást eredményezhet, ami 62,6 éves autóvezetésnek felel meg.
  • Az adatközpontok alapterületenként 10-50-szer több energiát fogyasztanak, mint a tipikus kereskedelmi épületek.
  • Az előrejelzések szerint 2027-re a mesterséges intelligencia szerverek évente 85,4 terawattórát fognak fogyasztani, ami Svájc lakossági energiafelhasználásának felel meg.

Vízfelhasználás

  • A ChatGPT minden 20-50 kérdésre 500 ml vizet használ.
  • A GPT-3 képzéséhez körülbelül 700 000 liter tiszta vízre volt szükség.
  • Egy kép generálása a DALL-E 3 segítségével egy teljes telefontöltésnek megfelelő energiát fogyaszt.

Ezek a statisztikák kiemelik a mesterséges intelligencia technológiák jelentős környezeti lábnyomát, és hangsúlyozzák a fenntartható gyakorlatok szükségességét a mesterséges intelligencia fejlesztése és bevezetése során.

A haszon: Pozitív hatásstatisztikák

E kihívások ellenére a mesterséges intelligencia jelentős környezeti előnyökkel is jár. A mesterséges intelligencia által vezérelt hatékonyságnövekedés figyelemre méltó, különösen a hulladékgazdálkodás és a kibocsátáscsökkentés terén. Tekintsük meg a következő statisztikákat:

Hatékonyságnövekedés

  • A mesterséges intelligencia által irányított újrahasznosító robotok kétszer olyan gyorsan dolgoznak, mint emberi társaik.
  • Az AMP Robotics technológiája 1,8 millió tonna üvegházhatású gázkibocsátás elkerülését segítette elő.
  • A mesterséges intelligencia 2030-ig 1,5-4%-kal csökkentheti az üvegházhatású gázok globális kibocsátását.

Ezek a számok rávilágítanak arra, hogy a mesterséges intelligencia képes pozitívan hozzájárulni a környezeti fenntarthatósághoz, és bizonyítják, hogy képes saját környezeti költségeinek egy részét mérsékelni.

A nagy technológiai vállalatok kezdeményezései

A vezető technológiai vállalatok élen járnak a mesterséges intelligencia fejlesztésének és a fenntarthatósági céloknak az összehangolásában. Kezdeményezéseik a mesterséges intelligencia környezeti hatásainak csökkentése iránti elkötelezettséget tükrözik, miközben kihasználják annak előnyeit.

Microsoft

A Microsoft 2030-ra szén-dioxid-negatív célt tűzött ki maga elé, ezzel is demonstrálva a fenntarthatóság iránti elkötelezettségét. A vállalat 1 milliárd dollárt fektetett be a Climate Innovation Fundba, amelynek célja a szén-dioxid-kibocsátást csökkentő technológiák kifejlesztése. A Microsoftnak azonban szembe kell néznie azzal a kihívással, hogy az AI-képességek bővítésére való összpontosítása miatt a kibocsátás 30%-kal nő.

Google

A Google 2019 óta 48%-os kibocsátásnövekedést tapasztalt, de ezt aktívan ellensúlyozza stratégiai intézkedésekkel. Az adatközpontok működésének mesterséges intelligenciával történő optimalizálásával és energiahatékony chipek kifejlesztésével a Google 2030-ra nettó nulla kibocsátást kíván elérni. Ezek az erőfeszítések a mesterséges intelligenciát az energiahatékonyság fokozására és a megújuló energiaforrások működésébe való integrálására használják fel.

NVIDIA

Az NVIDIA elkötelezett a fenntarthatóság mellett, és 2025-re 65%-ban megújuló energiát kíván felhasználni. A vállalat az energiahatékony GPU-k fejlesztésére és technológiájának klímatudományi alkalmazásokban való alkalmazására összpontosít, ezáltal hozzájárulva a környezetvédelmi kutatáshoz és a fenntartható gyakorlatokhoz.

Amazon

Az Amazon ambiciózus célt tűzött ki, hogy 2040-re nullszén-dioxid-kibocsátást érjen el. A vállalat mesterséges intelligencia-optimalizált csomagolást alkalmaz a hulladék csökkentése érdekében, és 29%-os energiacsökkentést ért el a hatékony mesterséges intelligencia-tréning chipek segítségével. Ezek a kezdeményezések tükrözik az Amazon elkötelezettségét a fenntarthatóság integrálása iránt az AI-műveletekbe, egyensúlyt teremtve a növekedés és a környezeti felelősségvállalás között.

A kétélű kard

A mesterséges intelligencia környezeti hatása sokrétű, jelentős költségeket és jelentős előnyöket egyaránt magában foglal. E kettős természet megértése kulcsfontosságú ahhoz, hogy olyan egyensúlyt találjunk, amely maximalizálja a mesterséges intelligencia pozitív hozzájárulásait, miközben minimalizálja negatív hatásait.

Környezeti költségek

A mesterséges intelligencia környezeti költségei elsősorban az adatközpontok kiterjedt működéséhez és a mesterséges intelligencia folyamatainak magas erőforrás-intenzitásához kapcsolódnak. A mesterséges intelligencia funkcióinak gerincét képező adatközpontok jelentős energiafogyasztók, és hűtési célokra jelentős vízfelhasználást igényelnek. Ezt a hatalmas energiaigényt a mesterséges intelligencia számítási komplexitása okozza, míg a vízfogyasztás megterhelheti a helyi erőforrásokat, különösen azokon a területeken, ahol már most is szűkös a víz. Ezen túlmenően a mesterséges intelligencia támogatásához szükséges, egyre bővülő infrastruktúra fokozza a környezeti terhelést, ami fokozott szén-dioxid-kibocsátáshoz és az erőforrások gyorsabb kimerüléséhez vezet.

Továbbá a mesterséges intelligencia modellekhez szükséges nagy számítási teljesítmény nagyobb energiafogyasztást eredményez. A mesterséges intelligenciához szükséges hardverek gyártása is jelentős környezeti hatással jár, ami az erőforrások kitermelésével és az energiafelhasználással párosul. Az AI-technológia gyors fejlődése a hardverek gyors elavulását eredményezi, ami az elektronikus hulladékkal kapcsolatos aggodalmak növekedéséhez és kihívást jelentő hulladékkezelési gyakorlatokhoz vezet.

Környezeti előnyök

Ezzel szemben a mesterséges intelligencia hatékony eszközöket kínál a környezetvédelem és az éghajlatváltozás mérséklése terén. Az erdőirtás megelőzésére szolgáló, mesterséges intelligencia által vezérelt megoldások közé tartoznak az illegális fakitermelési tevékenységeket figyelő korai észlelő rendszerek és az erdők állapotának felmérése, amelyek biztosítják az időben történő beavatkozást a természetes élőhelyek megőrzése érdekében. Ezek a technológiák segítenek fenntartani az ökoszisztéma egyensúlyát és védeni a biológiai sokféleséget.

A mesterséges intelligencia kiválóan alkalmazható az erőforrások optimalizálásában, az intelligens hálózatirányítás, a víztakarékosság és a hulladékcsökkentés fokozásában. Az energiaelosztás optimalizálásával és a pazarlás csökkentésével az AI hozzájárul az erőforrások hatékonyabb felhasználásához, ezáltal csökkentve az általános környezeti hatást. A környezetfigyelésben a mesterséges intelligencia megkönnyíti a biológiai sokféleség nyomon követését, az időjárás-előrejelzést és a szennyezés észlelését. Ezek az alkalmazások lehetővé teszik a tudósok és a politikai döntéshozók számára, hogy megalapozott döntéseket hozzanak, javítsák a katasztrófákra való felkészültséget, és időben tegyenek lépéseket a környezet védelme érdekében.

Új megoldások

A kialakulóban lévő megoldások kulcsfontosságúak a mesterséges intelligencia fenntarthatóság irányába történő terelésében. A környezetbarát adatközpontok élen járnak a megújuló energiaforrások, a fejlett hűtési technológiák és a hővisszanyerő rendszerek alkalmazásával, hogy minimalizálják a környezeti hatásukat. Az olyan vállalatok, mint a Google, úttörő szerepet játszanak a szén-dioxid-semleges adatközpontok létrehozásában ezen innovációk révén, és ezzel mércét állítanak az iparág számára.

A hatékony mesterséges intelligenciamodellek fejlesztése egy másik kritikus terület. Kisebb, optimalizált architektúrák tervezésével és a képzési követelmények csökkentésével az AI energiafogyasztása jelentősen minimalizálható. Az edge computing (peremhálózat) megvalósítása elosztja a feldolgozási feladatokat, ezáltal csökkenti a központi adatközpontok terhelését és a teljes energiafelhasználást.

A fenntartható mesterséges intelligencia gyakorlatok előmozdításához elengedhetetlen a szilárd szabályozási keret. Az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvényének végrehajtása fenntarthatósági gyakorlatokat ír elő, biztosítva, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztése összhangban legyen a környezetvédelmi célokkal. Emellett a globális fenntarthatósági szabványok létrehozása egységes megközelítést teremt a mesterséges intelligencia környezeti hatásainak csökkentésére. Az átláthatósági követelmények elősegítik a mesterséges intelligencia energiafelhasználásának elszámoltathatóságát, és a vállalatokat környezetbarát működésre ösztönzik.

Jövőbeli kilátások, előrejelzések: A következő 10 év

A következő évtized jelentős előrelépést ígér a fenntartható mesterséges intelligencia terén, amelyet a technológiai innovációk és a szabályozási keretek hajtanak.

Várható mérföldkövek

2025-re várhatóan széles körben elterjednek az energiatakarékos mesterséges intelligencia architektúrák, amelyek csökkentik az általános energiafogyasztást. Emellett 50%-kal nőni fog a zöld adatközpontok megvalósítása, ami jelentősen csökkenti a mesterséges intelligencia működésének szénlábnyomát.

2028-ra a mesterséges intelligencia által vezérelt megújuló energiaforrások optimalizálása eléri az érettséget, növelve a megújuló energiaforrások hatékonyságát és integrációját. A kvantumszámítástechnika integrálása szintén hozzájárul majd az energiaigény csökkentéséhez, ami még fenntarthatóbbá teszi a mesterséges intelligenciát.

2030-ra előre tekintve, a szén-dioxid-semleges mesterséges intelligencia-műveletek várhatóan iparági standarddá válnak, összehangolva a mesterséges intelligencia fejlesztését a globális éghajlati célokkal. Ezen túlmenően globális AI fenntarthatósági szabályozások kerülnek bevezetésre, amelyek egységes környezeti felelősségvállalást biztosítanak az egész AI-ágazatban.

Összegzés

A jövő útja nem az, hogy választani kell a mesterséges intelligencia fejlődése és a környezetvédelem között, hanem az, hogy megtaláljuk a módját annak, hogy mindkettő egyszerre valósuljon meg. A költségek és az előnyök megértésével, a hatékony megoldások megvalósításával és a fenntarthatóság iránti elkötelezettség fenntartásával biztosíthatjuk, hogy a mesterséges intelligencia a környezetvédelem szempontjából nettó pozitív tényezővé váljon. A kulcs az, hogy olyan AI-rendszereket fejlesszünk ki, amelyek az energiafogyasztásukhoz képest magasabb átlagos értéket teremtenek az üzleti élet és a társadalom számára. Ehhez folyamatos innovációra, gondos tervezésre és a fenntartható gyakorlatok iránti elkötelezettségre van szükség az egész AI-iparágban.

A mesterséges intelligencia kettős természetének gondos kiaknázásával a vállalkozások és a társadalom kihasználhatják annak átalakító erejét egy fenntarthatóbb jövő elősegítése érdekében, miközben mérséklik a környezeti lábnyomát. A fenntartható mesterséges intelligencia gyakorlatok alkalmazása nem csupán etikai követelmény, hanem stratégiai előny is a digitális korban.

Eredeti cikk: https://www.linkedin.com/pulse/ai-sustainability-double-edged-sword-alex-velinov-trvrf/