Lépjen be egy olyan cég területére, ahol olyan tereket találhat, amelyet nemcsak alaprajza, hanem digitális alkalmazkodóképessége is hathatósan jellemez. Gondoljuk el, hogy mindenhol mobileszközöket találunk, de nincsenek dedikáltan hozzájuk rendelt asztalok; együttműködésen alapuló technológia az egész. Amikor az emberek találkoznak, azt videón keresztül teszik, és nemcsak a kijelölt vezetői lakosztályokban, hanem a cég területén mindenhol. Egyes dolgozók személyesen működnek együtt, mások távoli irodákból kapcsolódnak be, és ugyanazt a tartalmat és eszközöket használják.

Bár ez az „agilis iroda” még nem terjedt el, belátható időn belül várható a széleskörű alkalmazása, részben az audiovizuális (AV) megoldások, például a videokonferencia és a megosztott számítógépes interfészek terjedése és azok egyre növekvő használhatóságának köszönhetően. Hasonló fejlődés megy végbe az osztálytermekben is, ahol az oktatótereket újragondolják, hogy elősegítség a jobb interakciót és csoportmunkát.

A technológia megváltoztatja a munkáról és az életről alkotott gondolkodásunkat, ami viszont hatással van azokra a helyekre, ahol dolgozunk és ahol élünk. A drámai változás küszöbén állunk, és az AV ebben kulcsszerepet játszik.

A vállalatok alkotják az AV-megoldások legnagyobb vevőrétegét Ennek egyik fontos oka: A technológiával jól felszerelt szervezetek jobb helyzetben vannak a kiváló tehetségek toborzására és azok megtartására. Az AVIXA Industry Outlook és Trends Analysis (IOTA) jelentése szerint „Amerika egyre növekvő csoportja próbál több innovációt létrehozni azáltal, hogy a munkavállalókat visszahozza a hazai bázisra. Az AV-technológia bevezetése az út azon vállalatok számára, amelyek arra törekszenek, hogy az irodát olyan hellyé tegyék, ahol jó lenni, részben a felhasználói élmény javításával.”

Az ilyen környezetek lehetővé tehetik a kollégák számára, hogy egyéni erősségeiknek megfelelő módon dolgozzanak. A technológiában gazdag, többcélú terek új életet lehelhetnek a monoton gyakorlatokba, és elősegíthetik a hatékonyabb munkafolyamatokat.

A rugalmas AV iránti növekvő munkahelyi igénnyel együtt jár a rugalmas irodakialakítások iránti igény is. A Gensler tervező- és építészeti cég kutatása szerint “a munkatársi együttműködés az állandó változásban való eligazodás elengedhetetlen elemévé vált. 2005-ben a műszaki munkahelyek a hely 89 százalékát az egyéni munkaállomásokra használták fel, melyek dedikáltan tartoztak az adott személyekhez. Ma ez az arány 25 százalék, és 2025-re talán már nem is lesznek saját asztalok az irodákban.”

Ezeknek a nyitott, kollaboratív munkaterületeknek megvan a maga előnye, de kihívásokat is jelentenek. Egy nemrégiben készült harvardi tanulmány szerint a nyitott terű irodák ronthatják a termelékenységet, mivel a dolgozók úgy érzik, hogy nincs privát tér – az, hogy folyamatosan mindenkit hallani lehet, általában vagy elvonja a figyelmet, vagy a nem kellően zavartalan kommunikáció miatt ténylegesen csökkenti a kollégák közti együttműködést.

Az audiovizuális megoldások döntő szerepet játszhatnak abban, hogy a modern, nyitott munkaterületet produktív térré alakítsák. Az AV-ökoszisztémák, mint például a Plantronics Habitat Soundscaping, az audio- és videokomponenseket – valamint a nem technikai fizikai elemeket – kombinálják, hogy olyan irodákat hozzanak létre, amelyek jobban elősegítik az együttműködést. Képzelje el az ablakoknak vagy tetőablakoknak tűnő video kijelzőket, a rejtett hangszórókon keresztül megszólaló természeti hangokat – különösen a folyó víz hangjait – és a megvilágított vízeséseket. A Plantronics a saját Santa Cruz-i irodáit a technológiájával együtt újragondolta, integrált élményt teremtve ezzel. Nem csak a víz hangját találják megnyugtatónak az alkalmazottak; a víz tényleges látványa – élőben vagy a kijelzőn – segít békés környezetet teremteni, amely csökkenti a nyitott irodák zavaró tényezőit.

Más vállalatoknál az AV-élmény ott kezdődik, ahol az emberek gyakran az első benyomást szerzik: az előcsarnokban. Az előcsarnok élményei segíthetnek az alkalmazottak felpezsdítésében és a látogatók hatékonyabb bevonásában. Vegyük például az eBay Main Street-i telephelyét a Szilícium-völgyben, amelyet az ESI Design tervezett, a Diversified AV-integrátor készített, és a Float4 multimédia-stúdió által elképzelt tartalommal kelt életre.

Az előcsarnokba belépve az alkalmazottakat, partnereket és látogatókat azonnal a cég történetét elmesélő technológia fogadja. Az egyedi gyártású LED-oszlopok és az interaktív érintőképernyők a környezettel keveredő tartalmakat jelenítenek meg. Az előcsarnok központi eleme egy 15 láb magas videofal, ahol az alkalmazottak és a látogatók a termékikonokra koppintva megtekinthetik, hány termék kelt el a közelmúltban az eBay-en.

„A Main Street sokkal több energiát és büszkeséget adott az alkalmazottainknak.” – mondta Wendy Jones, az eBay globális működésért felelős alelnöke.

Az együttműködési technológiák tartják össze ezt az energikus, mobilis, technológia iránt fogékony munkaerőt. “A videóalapú együttműködés javítja a kapcsolatot és a kommunikációt az alkalmazottak és a távoli kollégák, ügyfelek és tanácsadók között.” – mondja Craig Park, a The Sextant Group vezető tanácsadója.

A mai munkavállalók minden technikai képzettsége és az elavult üzleti gyakorlatoktól való idegenkedésük ellenére a modern irodákban alkalmazott audiovizuális együttműködési megoldásoknak könnyen használhatónak kell lenniük. Nincs idő hosszas hibajavításokra vagy leállásokra. Alapvető igényt tartanak a több képernyős, dinamikus munkaterületeket, amelyek segítségével azonnali elmélyülést nyújtanak a vizuális élményekben.

A CohnReznick New York-i könyvelőcég egy úgynevezett “innovációs laboratóriumot” épített manhattani irodájában, amely az AV-rendszerek, saját fejlesztésű szoftverek és adatok kombinációja révén lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy gyorsan és hatékonyan ötletelhessenek üzleti megoldásokon a CohnReznick munkatársaival. Az alapot egy olyan szoftver képezi, amely lehetővé teszi a felhasználók számára a dokumentumok, videók, grafikák és egyéb dokumentumok szerkesztését és kezelését több kijelzőn, valamint egy nagy érintőképernyőkből álló mátrixon. A helyiségben teljes lefedettséget biztosító, videokonferenciához szükséges kamerák és a terem mennyezetébe ágyazott mikrofonok is helyet kaptak. A vállalat további videofalakat helyezett el chicagói és New York-i irodáiban, hogy a távoli résztvevők is csatlakozhassanak a megbeszélésekhez.

“A tanulmányok szerint azok a szervezetek, amelyek sikeresen ápolják az innovációs kultúrát, nagyobb nyereséget realizálhatnak, mint társaik. Sajnos sok növekedési szakaszban lévő vállalat nem rendelkezik olyan képességekkel – például a legújabb eszközökhöz és keretrendszerekhez való hozzáférés, valamint az ezek kiépítéséhez szükséges képzett szakemberek– , hogy áttörő növekedést érhessenek el.” – mondja Keith Denham, a CohnReznick Advisory ügyvezetője és nemzeti igazgatója. “Azért hoztuk létre az Innovációs Laboratóriumot, hogy segítsük ügyfeleinket egy olyan megújult üzleti kultúra kialakításában, amely gyorsaságot és mozgékonyságot biztosít, és a versenytársak előtt segít megragadni a lehetőségeket.”

A CohnReznick szerint a csapatok 60 százalékkal gyorsabban oldják meg a problémákat, és üzemeltetési szempontból 45 százalékkal költséghatékonyabbak lettek a Lab AV-megoldásának bevezetése óta. Bármennyire is jók a távoli együttműködési lehetőségek, a CohnReznick úgy találta, hogy a tervezési és stratégiai munka különösen hatékony, ha a résztvevők fizikailag a laborban tartózkodnak, ahol interakcióba léphetnek az AV együttműködési eszközökkel.

„Mivel a munkaterület lehetővé teszi számunkra, hogy valós időben működjünk együtt tanácsadókkal és az ügyfelekkel a különböző helyszíneken, találkozóink nemcsak eredményesebbek lettek, hanem csapatunk is jobban igazodik ügyfeleink igényeihez.” – mondja Paul Gulbin, a CohnReznick Advisory ügyvezető igazgatója.

A kihívást az AV és az együttműködés munkaterületekbe való integrálása jelenti a felhasználók produktivitásának biztosítása érdekében. „A standard munkavállalók széleskörű képzés igénye nélkül szeretnék használni a fejlett technológiákat.” – mondja Shane Springer, a CTS-I mérnöke és független tanácsadója. Ő “az intelligensebb automatizálás” és az olyan szabványok terjedését észlelte, amelyek segítségével a dolgozók “a felhasználói felület újratanulása nélkül” tudnak helyiségről helyiségre vagy rendszerről rendszerre mozogni.

A vállalatihoz hasonlóan a főiskolai campus is megérett az innovációra. Az audiovizuális megoldások és az oktatás elválaszthatatlanul összekapcsolódnak, kezdve a régi idők AV-klubjaitól az anatómiai laboratóriumok 4K-s kijelzőiig. Egyre gyakoribbak az alkotóterek, az interaktív kijelzőkkel ellátott “homokozók” és az interdiszciplináris gondolkodási terek. Tim Van Woeart, a Rutgers Egyetem digitális tantermi szolgáltatásokért felelős vezető projektfelügyelője számára azonban még mindig az aktív tanulás a domináns tanulási tér trend.

Fotó: CohnReznick

Az aktív tanulás azt jelenti, hogy a tanulóknak nagyobb mozgástér jut a folyamatban. „Ez a diákok számos olyan szükségletét is kielégíti, amelyre korábban nem volt lehetőség.” – mondja Van Woeart. „Néhány diák jobban tanul kisebb csoportokban – személyesebb és interaktívabb szinten, mint a nagy előadótermekben.”

A Sextant Group Craig Parkja felismerte, hogy az aktív tanulás miként ösztönzi a tanulókat vásárlásra, de azt is mondja: „Több pedagógiai modell létezik, amelyet AV-val tovább lehet fejleszteni.” Az oktatókkal konzultálva, a nekik megfelelő oktatási módozat alapján építi ki a legoptimálisabb megoldásokat.

Az Indiana Egyetemtől jött az az ötlet, amely a technológiában gazdag „Gondolkodó teret” példázza – egy olyan környezetet, amelyet arra terveztek, hogy felkeltse a hallgatók kíváncsiságát és ösztönözze az interdiszciplináris gyakorlatokat. A lendületes belső kialakítás és a legújabb együttműködési technológiák, például a Google Jamboard és a HTC Vive elősegítik az innovációt.

A virtuális valóság (VR) laboratóriumai is kezdenek megjelenni az egyetemeken. Az olyan iskolákban, mint a William Paterson Egyetem Wayne-ben, a VR-laboratóriumok felváltják az elavult tereket, például a fotófejlesztő helyiségeket. Egy nemrégiben debütált, megfizethető, vezeték nélküli Oculus Quest VR rendszer segíthet egyenjogúsítani a feltörekvő technológiát.

Az Indiana Egyetemi Könyvtár Virtuális és Kiterjesztett Valóság Laboratóriuma (VR/AR Lab) az IU összes hallgatója, oktatója és munkatársa számára elérhető. A VR igazi értéke, akkor nyilvánul meg, amikor a technológiát beépítik egy tantervbe, és arra ösztönzik a tanulókat, hogy új és tapasztalati úton gondolkodjanak, tanuljanak és oldják meg a problémákat.

A videós együttműködés és az online előadásrögzítési technológiák révén az osztálytermek többé válnak, mint pusztán fizikai terek az épületben. Az akusztika, a világítás és a látóterek maximalizálása érdekében megfelelően megtervezett, a legújabb AV-konferencia megoldásokkal integrálva az egyetemi tér kiterjed a hallgatók és oktatók szobáira szerte a világon.

„Sokkal többet tehetünk az előadások rögzítésével.” – mondja Van Woeart –, például a szakterületükön jártas professzorokat hívhatunk be New Jersey-n kívüli területekről is. Példaként említ egy olyan felsőfokú sportmenedzsment órát, amelynek oktatója, egy olimpiai aranyérmes sportoló, az óra 95 százalékát a floridai Jacksonville-ből tartotta. “Gyakorlatilag behoztuk őt az osztályterembe.” – mondja. “A diákok számára ez egy magával ragadó élményt jelentett, élő interakcióval.”

Bármilyen új technológia is befolyásolja a tanulási terek tervezését, annak valódi hallgatói igényekhez kell kapcsolódnia, mondja Justin Rexing, a CTS-D, a Western Kentucky Egyetem audiovizuális tervezőmérnöke és a Rexing Consulting Group tulajdonosa.

„A tanulók szempontjait kell szem előtt tartanunk” – mondja. Ehhez őszinte megbeszélésre, igényelemzésre és a különböző érdekelt felek bevonására van szükség a folyamat korai szakaszában. Rexing úgy véli, hogy „az audiovizuális megoldásokba történő bölcs befektetések drámai módon javíthatják az osztálytermi élményt”.

Forrás: avixa.org