Big brother, avagy bekamerázhatóak-e a munkahelyek? – 2. rész

Mi kell a kamerarendszer üzemeltetésének jogszerűségéhez?

Jogalap megléte: a jogalap egy olyan körülmény, amely jogosultsággal ruházza fel az adatkezelőt az adatkezelési művelet elvégzésére. Ez gyakran (helytelenül) a munkavállaló munkaszerződésben foglalt hozzájárulása. Az adatkezelés jogszerűségéhez azonban nem elegendő a munkavállalók hozzájárulása, hiszen a hozzájárulás önkéntessége erősen megkérdőjelezhető a felek alá-fölé rendeltsége okán.
Jogalapként merülhet még fel a munkáltató munkavégzés ellenőrzésére vonatkozó Munka törvénykönyve szerinti felhatalmazás, azonban tekintettel arra, hogy a munkavégzés ellenőrzésére a munkáltatónak egyéb eszközök is a rendelkezésére állnak, ezért a jogszabályi előírás, mint jogalap jelen esetben nem alkalmazható.

A munkaviszony időtartama alatt a munkáltató gazdasági tevékenységének megfelelő működése érdekében ugyanakkor a munkavállalók magánszféráját bizonyos, pontosan körülhatárolt esetekben, garanciális követelmények megtartása mellett korlátozhatja. A munkáltató jogos érdeke, mint jogalap azonban kizárólag ún. érdekmérlegelési teszt megelőző elvégzésével működhet, melyben a munkáltató felméri és igazolja, hogy a kamerarendszer alkalmazása szükséges a cél elérése érdekében és arányban áll a munkavállaló magánszférájának a korlátozásával.

Szűk körben a hozzájárulás megfelelő jogalap lehet, ha az adatkezelésre nem a munkaviszonnyal összefüggésben kerül sor, vagyis ha az adatkezelés a munkáltatói jogok gyakorlásával nem áll kapcsolatban (pl. céges szabadidőprogram keretében a közös élmények rögzítése érdekében videofelvétel készítése).

Adatkezelés célja: személyes adatot kezelni csak jogszerű célból, és ezen célhoz kötötten lehet. A munkáltatói ellenőrzés akkor tekinthető jogszerűek, amennyiben az a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges. Elektronikus megfigyelőrendszert elsődlegesen az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, a veszélyes anyagok őrzése, az üzleti, fizetési, bank- és értékpapírtitok védelme, vagyonvédelem céljából lehet alkalmazni.

Adatkezelési tájékoztató: a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell az adatkezelés lényeges követelményeiről (jogalap, cél, időtartam, kezelt adat köre, kamerák elhelyezkedése, látószöge, felvétel tárolásának helye, érintett jogok, jogérvényesítés lehetősége, adatbiztonsági intézkedések, a bevont adatfeldolgozók személyének ismertetésére, a felvétel megismerésére jogosultak körére stb.).

Adatkezelés időtartama: személyes adatot kizárólag meghatározott ideig lehet kezelni, kamerarendszer felvétele esetében főszabály szerint 3 munkanapig, kivételesen indokolt esetben, többnyire jogszabályi felhatalmazás alapján tovább.

Szempont továbbá, hogy a munkáltatói ellenőrzés és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével, illetőleg a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető. Így különösen sérti az emberi méltóságot az öltözőben, illemhelyiségben elhelyezett kamera. Tilos kamerát elhelyezni olyan helyiségben is, amely a munkavállalók munkaközi szünetének eltöltése céljából lett kijelölve. Továbbá nem lehet olyan kamerát elhelyezni, amely kizárólag egy munkavállalót és az általa végzett tevékenységét figyeli meg. Jogellenesnek tekinthető az olyan elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazása is, amelynek célja a munkavállalók munkahelyi viselkedésének a befolyásolása.

Forrás: hplaw.hu