A mesterséges intelligenciát (MI) már alkalmazzák az egészségügyben. A mesterséges intelligencia képes mintákat keresni az orvosi képeken, hogy segítsen a betegségek diagnosztizálásában. Segíthet megjósolni, hogy egy kórházi osztályon kinek az állapota romolhat meg. Gyorsan össze tudja foglalni az orvosi kutatási tanulmányokat, hogy az orvosok naprakészek maradhassanak a legfrissebb bizonyítékokkal.

Ezek példák arra, hogy a mesterséges intelligencia korábban az egészségügyi szakemberek által hozott döntéseket hogyan alakította vagy formálta. További alkalmazások kifejlesztése van folyamatban.

De mit gondolnak a fogyasztók a mesterséges intelligencia felhasználásáról az egészségügyben? És hogyan kellene a fogyasztók válaszainak alakítaniuk a jövőbeni felhasználás módját?

Mit gondolnak a fogyasztók?

A mesterséges intelligencia rendszereket arra képezték ki, hogy nagy mennyiségű adatban mintákat keressenek. Ezen minták alapján az AI-rendszerek ajánlásokat tehetnek, diagnózisokat javasolhatnak vagy intézkedéseket kezdeményezhetnek. Lehetőségük van arra, hogy folyamatosan tanuljanak, és idővel egyre jobbá váljanak a feladatokban.

Ha összevetjük a nemzetközi bizonyítékokat – beleértve a saját és mások által gyűjtött bizonyítékokat is -, úgy tűnik, hogy a legtöbb fogyasztó elfogadja a mesterséges intelligencia potenciális értékét az egészségügyben.

Ez az érték magában foglalhatja például a diagnózisok pontosságának növelését vagy az ellátáshoz való hozzáférés javítását. Jelenleg ezek nagyrészt potenciális, nem pedig bizonyított előnyök.

A fogyasztók azonban azt mondják, hogy az elfogadásuk feltételhez kötött. Még mindig komoly aggályaik vannak.

1. Működik-e a mesterséges intelligencia?

Az alapvető elvárás az, hogy az MI-eszközöknek jól kell működniük. A fogyasztók gyakran mondják, hogy az MI-nek legalább olyan jónak kell lennie az általa elvégzett feladatokban, mint egy emberi orvosnak. Azt mondják, hogy nem szabad MI-t használni, ha az több hibás diagnózishoz vagy orvosi hibához vezet.

2. Ki a felelős, ha a mesterséges intelligencia téved?

A fogyasztók amiatt is aggódnak, hogy ha az MI-rendszerek emberi közreműködés nélkül hoznak döntéseket – például diagnózisokat vagy kezelési terveket -, akkor nem lehet tisztázni, hogy ki a felelős a hibákért. Ezért az emberek gyakran azt szeretnék, hogy a klinikusok továbbra is felelősek maradjanak a végső döntésekért, és azért, hogy megvédjék a betegeket a károktól.

3. A mesterséges intelligencia kevésbé igazságossá teszi az egészségügyi ellátást?

A fogyasztók attól tartanak, hogy az MI kiveszi az “emberi” elemeket az egészségügyi ellátásból, és következetesen azt mondják, hogy az MI-eszközöknek inkább támogatniuk kell az orvosokat, mintsem helyettesíteniük. Ez gyakran azért van így, mert az MI-ról úgy vélik, hogy nem rendelkezik olyan fontos emberi tulajdonságokkal, mint például az empátia. A fogyasztók szerint az egészségügyi szakember kommunikációs készsége, törődése és érintése különösen fontos, ha valaki kiszolgáltatottnak érzi magát.

4. A mesterséges intelligencia dehumanizálja az egészségügyet?

A fogyasztók attól tartanak, hogy az MI kiveszi az “emberi” elemeket az egészségügyi ellátásból, és következetesen azt mondják, hogy az MI-eszközöknek inkább támogatniuk kell az orvosokat, mintsem helyettesíteniük. Ez gyakran azért van így, mert az MI-ról úgy vélik, hogy nem rendelkezik olyan fontos emberi tulajdonságokkal, mint például az empátia. A fogyasztók szerint az egészségügyi szakember kommunikációs készsége, törődése és érintése különösen fontos, ha valaki kiszolgáltatottnak érzi magát.

5. A mesterséges intelligencia el fogja képezni az egészségügyi dolgozókat?

A fogyasztók értékelik az emberi orvosokat és szakértelmüket. A mellszűrésben alkalmazott mesterséges intelligenciával kapcsolatos, nőkkel végzett kutatásunk során a nők aggódtak a radiológusok készségeire és szakértelmére gyakorolt lehetséges hatások miatt. A nők ezt a szakértelmet értékes közös erőforrásnak tekintették: ha túlságosan függünk a mesterséges intelligencia eszközeitől, akkor ez az erőforrás elveszhet.

A fogyasztóknak és a közösségeknek beleszólásra van szükségük

Az ausztrál egészségügyi rendszer nem összpontosíthat kizárólag a mesterséges intelligencia eszközeinek technikai elemeire. A társadalmi és etikai megfontolások, beleértve a fogyasztók és a közösségek magas színvonalú bevonását, elengedhetetlenek a mesterséges intelligencia egészségügyi felhasználásának alakításához.

A közösségeknek lehetőségük kell, hogy legyen a digitális egészségügyi műveltség fejlesztésére: a megbízható, megbízható egészségügyi információkhoz, szolgáltatásokhoz és erőforrásokhoz való hozzáférés digitális készségeire.

Az Aborigin és Torres Strait-szigeti közösségekkel való tiszteletteljes együttműködésnek központi szerepet kell játszania. Ez magában foglalja az őslakosok adatszuverenitásának fenntartását, amelyet az Australian Institute of Aboriginal and Torres Strait Islander Studies (Ausztráliai Intézet Aboriginal és Torres Strait szigeteki tanulmányai) a következőképpen ír le:

„az őslakos népek joga az őslakos közösségekre, népekre, földekre és erőforrásokra vonatkozó adatok gyűjtésének, birtoklásának és alkalmazásának szabályozása.”

Ez magában foglalja az adatok bármilyen felhasználását a mesterséges intelligencia létrehozására.

Ennek a kritikusan fontos fogyasztói és közösségi szerepvállalásnak meg kell történnie, mielőtt a vezetők (még több) mesterséges intelligenciát terveznének az egészségügyi rendszerekbe, mielőtt a szabályozó hatóságok iránymutatást készítenének arról, hogyan lehet és hogyan nem lehet használni a mesterséges intelligenciát, és mielőtt a klinikusok fontolóra vennék egy új mesterséges intelligencia eszköz megvásárlását a praxisuk számára.

Némi előrelépés tapasztalható. Az év elején egy polgári zsűrit szerveztünk a MI-ról az egészségügyben. Támogattunk 30 különböző ausztrál állampolgárt minden államból és területről, akik három hetet töltöttek azzal, hogy megismerjék a mesterséges intelligenciát az egészségügyben, és ajánlásokat dolgozzanak ki a döntéshozók számára.

Ajánlásaik, amelyeket a Medical Journal of Australia (Ausztráliai egészséügyi lap publikálásoknak) egy következő számában tesznek közzé, a közelmúltban kiadott, a mesterséges intelligencia egészségügyben való alkalmazására vonatkozó nemzeti ütemterv alapjául szolgáltak.

Ez még nem minden

Az egészségügyi szakembereket is fel kell készíteni és támogatni kell abban, hogy a mesterséges intelligenciát az egészségügyben használják. Meg kell tanulniuk a digitális egészségügyi eszközök kritikus felhasználóivá válni, beleértve azok előnyeinek és hátrányainak megértését.

Az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóságnak bejelentett biztonsági események elemzése azt mutatja, hogy az amerikai szabályozó hatóságnak bejelentett legsúlyosabb károkat nem a hibás eszköz okozta, hanem az, ahogyan a fogyasztók és a klinikusok használták az eszközt.

Azt is meg kell fontolnunk, hogy az egészségügyi szakembereknek mikor kell elmondaniuk a betegeknek, hogy egy mesterséges intelligencia eszközt használnak az ellátásuk során, és mikor kell az egészségügyi dolgozóknak beleegyezést kérniük a használathoz.

Végül pedig az MI fejlesztésének és használatának minden szakaszában részt vevő embereknek hozzá kell szokniuk ahhoz, hogy feltegyék maguknak a kérdést: egyetértenek-e a fogyasztók és a közösségek abban, hogy ez az MI indokolt felhasználása?

Csak akkor lesz olyan, mesterséges intelligenciával támogatott egészségügyi rendszerünk, amilyet a fogyasztók valóban szeretnének.