Manapság gyakran találkozunk olyan szavakkal, amiket szinte mindennap használunk, mégsem tudjuk valójában, mit jelent. Kitűnő példa erre a HDMI, a többség a „hádéemi” szócskát egy kábellel társítja, amit a TV hátsó részébe kell csatlakoztatni, illetve akkor jelenthet fejfájást, amikor valamilyen eszköznek mégis más portja van. Gyakori társítás még a TV-ket a HDMI száma alapján megítélni, mivel legtöbbször ez az egyik első adat, amit feltüntetnek. Önmagában a HDMI viszont megérdemli a figyelmet, lévén ez a szabvány hordja a hátán a modern világ digitális AV jeltovábbítását, ennek segítségével nézhetünk tűéles képet a nappaliban a TV-n, vagy csikarhatjuk ki az utolsó pixeleket a szenvedő videokártyánkból, és jeleníthetjük meg azt a monitorunkon.
Merüljünk kicsit jobban is bele a témába.
A HDMI egy betűszó, a High Definition Multimedia Interface rövidítése. Ez lefordítva annyit tesz, hogy magas minőségű, több jelet továbbítani képes csatlakozófelület. A High Definition szabvány annyit tesz, hogy 480p-nél magasabb felbontás, ez általában 640×480 pixel, képaránytól függően. A HD lehet akár 720p (1280×720), ezt hívják HD Ready-nek, vagy akár 1080i/1080p (1920×1080), ezt hívják FullHD-nek. Manapság ezek a legelterjedtebb felbontások, bár több helyen kezd elterjedni az 1440p (2560×1440), azaz a Quad HD, illetve a 2160p (3840×2160), azaz az 4K UHD. Egyes készülékek már ugyan támogatják a 4320p-t (7680×4320), azaz a 8K UHD-t, de ezek egyelőre irreálisan magas áron kaphatóak, illetve a szükséges tartalom is ritka, tehát a 8K felbontású filmek, videok.
A Multimedia Interface igazából magától értetődő, mivel közvetve a korábbi RCA kábelekkel való összeköttetést váltotta ki, ahol egy videokábel és két audiokábel jelentette az összeköttetést. Itt is megmutatkozik a HDMI praktikussága, mivel amellett, hogy jóval magasabb minőségű videojelet közvetít, három kábel helyett csak egy kábel kell az összeköttetéshez.
A HDMI szabvány, amellett hogy jelenleg dominál a video összeköttetések között, viszonylag régóta van jelen. A HDMI 1.0-t már 2002. Április. 16.-án kezdték el fejleszteni, a cél egy olyan csatlakozó volt, ami a DVI-t leváltja, digitális jelet képes hordozni és zavar- és tömörítésmentesen képes egy kábelen tökéletes video-audio anyagot szállítani. A fejlesztő csapat több cégből állt, név szerint Hitachi, Panasonic, Philips, Silicon Image, Sony, Thomson, RCA és Toshiba. Védelmi HDCP (másolásvédelem) rendszerét a Digital Content Protection, LLC szolgáltatja.
A szinte példátlan kollaborációnak hála, a fejlesztés sikeres lett, és emiatt a 2007-ben gyártott HDTV-k 90%-án már elérhető volt a HDMI port, emellett a szórakoztató-elektronikai és számítógépgyártó cégek is hamar váltottak a régi DVI portokról.
Mivel a HDMI régóta velünk van ezért, hogy kövesse a felmerülő igényeket, és tartsa a lépést az egyre duzzadó adatfolyammal, amit a több és több képpont generál, így időnként „vérfrissítésre” is szükség volt.
Emiatt a HDMI kábeleknél több típust különítünk el:
HDMI 1.0
A DVI alapjain fejlesztve, 2002. December 9.-én lett nyilvánosságra hozva, mint egy kábeles digitális jelű audio-video csatlakozó interfész. Az elérhető legmagasabb TMDS órajel: 165 Mhz (4,95 GBit/s linkenként), sebességében megegyezik a DVI-val. 3.96 GBit/s-s video sávszélességével akár 1080p 60 Hz felbontást is képes volt fogadni. A HDMI 1.0 csak kifejezetten előre meghatározott video formátumokat fogadott el, ezek a verziók a EIA/CEA-861-B által foglalt formátumok, emellett még egy párat, amit a leírásban is meghatároztak. Ez a verzió már nem elterjedt, nem is használják.
HDMI 1.1
Egy továbbfejlesztett verziója az 1.0-nak, plusz támogatást kapott a DVD-Audio magasabb minőségű digitális audio jel továbbítására.
HDMI 1.2
Az 1.2 verzió születésével a számítógépek integrálása miatt felhagyott az előre meghatározott video formátum kezeléssel, ezzel is utat engedve a gyártóknak, hogy a saját felbontási és frissítési formátumaikat alkalmazhassák. Ezzel a lépéssel jött létre a 720p 100 és 120 Hz-es formátum, illetve engedtek még a pixel formátum megkötéseken, ezzel is engedve, hogy a natív RGB felülettel rendelkező (számítógépes) felhasználók is élvezzék az új fejleszéseket.
Egyik fejlesztése a verziónak a HDMI 1.2a, ez teljes Consumer Electronic Control (CEC)-t funkciókat kapott.
HDMI 1.3
A HDMI 1.3 2006. június 22.-én került a piacra, az előző verziókhoz képest 8b/10b kódolást használ, amivel az elérhető legmagasabb video sávszélesség 8.16 GBit/s lett (1920 × 1080 @ 120 Hz vagy 2560 × 1440 @ 60 Hz). Támogatást kapott 10 bpc, 12 bpc, and 16 bpc színmélyégre (30, 36, and 48 bit/px), amit “deep color”-nak (mély szín) is hívunk. Opcionálisan képes továbbítani Dolby TrueHD és DTS-HD Master Audio közvetítéseket Audio/Video vevőknek. Ez a verzió határoz meg két kategóriát HDMI-knél: Category 1 és Category 2.
A továbbfejlesztett verziója, HDMI 1.3a, CEC funkciókat adtak hozzájuk, kódolásban is vannak eltérések, viszont ezek az átlagos felhasználónak hasznára nem válik.
Felbontási fejlesztésben a HDMI 1.4 nem maradt alul, támogatást kapott 4096×2160 @ 24 Hz, 3840×2160 @ 24-25-30 Hz, és 1920×1080 @ 120 Hz-hez. Továbbá megkapta a HDMI Ethernet Channel (HEC)-t, ami magában foglal egy 100 Mbit/s-es Ethernet kapcsolatot, amivel a két összekapcsolt készülék között megoszlik az internet hozzáférés. Bővítései még Audio Return Channel (ARC), 3D Over HDMI, új Micro HMDI csatlakozó, Adobe RGB és Automotive Connection System.
A HDMI 1.4 ki lett egészítve két kötelező 3D formátummal adás tartalommal, amivel behozták az elmaradást a 3D-s terjesztési piacon. Ez a verzió meghatározta a kötelező 3D formátumokat az terjesztési, játék és film tartalmaknál.
A hdmi 1.4- nek keveset változott elődjéhez képest, az eltérések kábeltől függően változhatnak.
Gyártók által HDMI UHD-ként is nevezett kábelnél megnövelték a maximum sávszélességet 18GBit/s-re. Az elődjeihez hasonlóan 8b/10b video átvitelt használ, ezzel a maximum video sávszélesség 14.4 GBit/s. Támogatást kapott nagyobb kép felbontásra és frissítésre, ez a 4K @ 60 Hz 24 bit/px-es színmélységgel.
Funkciókból megkapott 32 audio csatornát; dual video közvetítést, hogy több felhasználó tudjon egy képernyőt használni, akár 4 audio közvetítésig; 25 fps 3D formátumot; 21:9-es képarány támogatást; dinamikus hang és video közvetítés szinkronizációt; a HE-ACC és DRA audio szabványokat; továbbfejlesztett 3D feldolgozást és további CEC funkciókat.
A hdmi2.0a támogatást kapott High Dynamic Range (HDR) videora statikus metaadatokkal.
A hdmi2.0b az elöző verzióhoz képest megkapta a HDR10 támogatást, viszont a továbbfejlesztett CTA-861-G leírással kapott bővítéssel túl nyúlik a statikus metaadatokon és emiatt megkapta a Hybrid Log-Gamma (HLG)-t.
A legmodernebb 2.1-es verzió számmal elérhető a 4K @ 120 Hz and 8K @ 120 Hz. A 2.1-el egy új HDMI kábel kategória jött létre, amit Ultra High Speed-nek hívnak (másnéven 48G), ami a kábel 48 GBit/s maximum sávszélességét mutatja.
Néhány jellemzője:
• Legnagyobb felbontás akár 10K @ 120 Hz
• Dinamikus HDRA
• Display Stream Compression (DSC) 1.2 a 8K-nál nagyobb felbontáshoz használatos
• High Frame Rate (HFR) 4K, 8K, és 10K-hoz, ami segít, hogy elérjük a 120 Hz-et
• Enhanced Audio Return Channel (eARC) tárgy-alapú audio formátumokhoz, mint pl. Dolby Atmos and DTS:X
• Fejlesztett képfrissítési funkciók:
o Variable Refresh Rate (VRR) csökkenti vagy megszünteti az késést, akadozásokat és kép elcsúszást az élvezhetőbb játékélményért
o Quick Media Switching (QMS) filmeknél és videoknál eltávolítja az üres járatot, ami a tartalom megjelenése előtti fekete képben mutatkozik meg
o Quick Frame Transport (QFT) csökkenti késlekedést
• Auto Low Latency Mode (ALLM) automatikusan állítja, hogy a legkevesebb legyen a késés
Ha ez nem lenne elég bonyolult, a HDMI csatlakozófelületnek (és ezáltal a kábeleknek) forma és méret alapján is több típusát különítjük el:
• “A” osztályú (13.9 mm széles): A 19-tűs “sima” HDMI csatlakozó képes audio-video jelek átvitelére, elég sávszélességgel rendelkezik, hogy SDTV, EDTV, HDTV, UHD és 4K módot is tud szállítani. Elektronikailag kompatibilis a DVI-D-vel. Például: videokártyák, monitorok, TV-k
• “B” osztályú (21.2 mm széles): A 29-tűs HDMI változat, más néven Dual-link, amit csak és kizárólag professzionális környezetben használnak. A több pin miatt a felbontás már eléri a WQUXGA-t (3840×2400). Nem igazán elterjedt.
• “C” osztályú (10.42 mm széles): A “mini HDMI” méretéhez képes ugyanúgy 19-tűs, amit hordozható eszközökhöz fejlesztettek ki. A tűk kiosztásában eltérések vannak, de egy Type C-ből Type A-ba alakító kábellel használhatóak.
• Például: digitális kamerák, tabletek
• “D” osztályú: (6.4 mm széles): A “micro HDMI” kifejezetten kisméretű hordozható eszközök számára fejlesztve. Ugyanúgy megtartotta a 19-tűs felosztást, de az “A” és a “B” típustól eltérő felosztása van.
• Például: okostelefonok, tabletek
• “E” osztályú: (13.9 mm széles): Csak és kizárólag autos tartozékokhoz használandó. Kialakításának köszönhetően megvédi a külső behatások ellen, mint kirázódás vagy folyadék bejutása a csatlakozóba.
Bár nincs előírva, hogy a különböző eszközökön fel kell tüntetni a szükséges HDMI csatlakozót, a méreteikben való eltérés meglehetősen könnyűvé teszi a meghatározásukat.
Ha más nem, még mindig fellapozhatjuk a használati útmutatót.
Ha már azt hinnénk, nem lehet bonyolultabb, térjünk ki arra, mi miatt is nagyszerű ez a HDMI szabvány. Hiszen amellett, hogy vide ÉS audiojel továbbítására képes, emellett számos egyéb funkcióval könnyíti meg az életünket:
• Consumer Electronics Control (CEC): A HDMI egy funkciója, aminek segítségével egy távírányítóval legfeljebb 15 CEC-engedélyezett egységet lehet irányítani, ha
HDMI-vel vannak összekapcsolva. Például, ha bekapcsoljuk a TV-t, akkor automatikusan bekapcsolja magát a DVD lejátszó is.
• Display Data Channel (DDC): Ugyanazon az elven működik, mint a “Plug and Play”, tehát azonnal felismeri a digitális kommunikációt a számítógép képernyője és a grafikai meghajtó között és így egyszerűbben lehet állítani kedvünkre a képernyőt, mint pl. kontraszt és fényerő.
• Audio Return Channel (ARC): Ezzel a funkcióval kevesebb kábelt kell használnunk a TV és az Audio/Video vevő között. Például, ha a TV-re adunk videó jelet, de a hangot egy harmadik egységgel, pl. hangfalrendszerrel szeretnénk működtetni, erre egy HDMI elég, ha van ARC funkció rajta.
• HDMI Ethernet Channel (HEC): Internet hozzáférést szolgáltat a két összekapcsolt egység között legalább 100 MBit/s-es sebességen. Emellett rendesen hordoz magával hang, video és adat tartalmat.
• HDMI Ethernet and Audio Return Channel (HEAC): Egyszerre szolgáltat internetes hozzáférést és ARC funkciót a két összekötött egység között.
• Transition-minimized differential signaling (TMDS): A DVI és a HDMI által használt nagy sebességű soros adatátviteli technológia.
Mint látjuk, a HDMI egy kitűnő eszköz arra, hogy kiterjesszük a digitális világot, és tökéletes kép-és hanghatással nyújtson akár szórakozást, akár oktatást, akár egyéb felhasználási területet vegyünk alapul. Mivel azonban HDMI és HDMI között is lehet jelentős különbség, ezért fontos, hogy akár magunk ellenőrizzük, mire van szükségünk, akár professzionális segítséget kérjünk azoktól, akiknek ez a munkájuk.
ADAPTEREK
Mivel vannak eszközök, amelyek nem rendelkeznek HDMI porttal, például a videó kártyánkon csak DisplayPort I/O található, de a monitorunk HDMI-s, ezért a HDMI mellett megjelentek a piacon a HDMI adapterek, átalakítók és a különböző végű kábelek. Ennek leggyakoribb formái a HDMI-DisplayPort, a HDMI-DVI és a HDMI-VGA
Cégünk ebben nyújt segítséget, legyen szüksége akár átalakítóra, akár kábelre, akár pontosan nem is tudja mire, keressen minket bátran!
Kérem, keresse fel honlapunkat, webáruházunkat, vagy akár személyesen boltunkat.
További felvilágosításért hívjon minket bizalommal!
Hagyj üzenetet
You must be logged in to post a comment.